A kutatók ezután a tárolt több mint 250 DNS-mintában is ellenőrizték a génváltozat jelenlétét, ám egyikben sem fordult elő. Következő lépésként a Ying-Hui Fu neurológus által vezetett csoport állatmodelleket hozott létre génmódosítással: olyan muslicákat és egereket, melyek az adott mutációt hordozták. A muslicák aktivitása és az egerek agyi hullámainak mérése igazolta, hogy a mutációval élőknek kevesebb alvás is elég a feltöltődéshez.
Fu szerint a modellek páratlan lehetőséget kínálnak a különböző alvási időtartamok hatásának vizsgálatára.
Ugyanez a csoport fedezett fel 2001-ben egy genetikai mutációt, amely elcsúsztatja hordozója alvási-ébrenléti ritmusát: este fél nyolckor már aludni térnek, ám hajnali fél négykor már ébren vannak.
Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének (NIH) álláspontja szerint egy felnőttnek hét-kilenc óra napi alvásra van szüksége ahhoz, hogy hosszú távon egészséges maradjon. Ha rendszeresen kevesebbet alszik valaki, az növeli az egészségügyi problémák kockázatát, beleértve a memória romlását és az immunrendszer gyengülését is. Egy 2006-os tanulmány becslése szerint mintegy 30 millió amerikai szenved krónikus álmatlanságban és további milliókat érintenek más alvászavarok.
A legegészségesebbnek a nyolc és fél órás alvást tartják
